Mikor merül fel a szavazás, mint eszköz?
Az alapítvány, egyesület esetében a beszámoló terv elfogadásáról minden évben minden esetben szavazni kell, emellett az egyesület közgyűlése szavazás útján dönt a vezető tisztségviselők és FB tagok megválasztásáról, tiszteletbeli tagok felvételéről, az egyesület céljának meghatározásáról, és emellett ha
– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
szintén szavazással kell dönteni a szükséges lépésekről a közgyűlésnek.
Ezen kívül bármikor, bármely ügyben lehet szavazni, ha azt pl. egy kurátor előterjeszti, vagy az egyesület vagy alapítvány ügyrendje előírja.
A szavazás előfeltétele a határozatképesség. Akkor határozatképes egy szavazás / ülés, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő résztvevő jelen van. (Ez alól kivétel pl. az egyesület megszüntetése, amelyet az összes tag ¾-e határozhat meg, ez alatti részvétel nem határozatképes)
Hogy a szavazás során milyen összeférhetetlenségi szabályokat és korlátozásokat kell figyelembe venni, az alábbi cikkben olvashatjátok (ahol a cikk alján a nem közhasznú szervezetek döntéshozó szerveinek szavazati korlátozásairól is szó van).
Szavazási módok
A szavazások során többféle szavazási módot lehet használni.
Lehet a szavazás
– határozat elfogadásának feltétele szerint egyszerű többség vagy minősített többség,
amelyet lehet nyílt vagy titkos szavazással lebonyolítani,
formája
– üléssel (jelenléti vagy videokonferencia)
– ülés nélkül (levél, email, egyéb eszköz)
Egyszerű többség – minősített többség – mitől függ, hogy melyik esetben mit kell használni?
Fő szabály szerint egyszerű többségi szavazást kell alkalmazni, de az alábbi esetekben a közgyűlés minősített többséggel tudja elfogadni a határozatot:
Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához
a meghívóban nem szereplő új napirendi pontot csak abban az esetben lehet felvenni, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Nyílt szavazás vagy titkos szavazás?
A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.
Nem tilos a személyi kérdéseken kívüli kérdésekben sem titkosan szavazni, ha azt a szervezet indokoltnak gondolja.
Üléssel, ülés nélkül – jelenléti vagy táv? Min múlik, hogy milyen formákban lehet szavazni?
Főszabály szerint jelenlét útján lehet szavazni. Ha a létesítő okirat szabályozza, akkor az ülések megtarthatóak elektronikus hírközlő (videokonferencia) útján is, de akár ülés tartása nélkül (email, levél, stb.) is lehet szavazni. A létesítő okiratban nem elég kimondani ennek a lehetőségét, de az alkalmazás szabályait is meg kell alkotni.
Jegyzőkönyv ülés nélküli szavazásokkor
Jegyzőkönyvet nem csak az ülésekről kell készíteni (ezt az ülésekről szóló cikkben részletezzük), hanem ülés nélkül megtartott döntéshozatal, azaz távszavazás esetében is.
A jegyzőkönyvnek az ülésen megtartott szavazás jegyzőkönyvéhez képest pluszban tartalmaznia kell, hogy milyen eszközzel került lebonyolításra a szavazás, és a jelenléti ívet/hányan és kik szavaztak és az eredmény bizonyítását az eszközből kinyert a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesített képernyőfotó, elektronikus dokumentum helyettesíti.
A létesítő okiratban érdemes úgy szabályozni, hogy a távszavazás jegyzőkönyvének aláírása a szervezetnek minél egyszerűbb legyen (érdemes szabályozni, ki írja alá a jegyzőkönyvet, és hogy ő ezt elektronikusan teszi. Az ingyenes AVDH aláírás esetén érdemes választani 2 hitelesítőt is, mert ebben az esetben az elektronikus aláírás nem jelent különösebb problémát.
(Készült a nonprofit.hu cikke nyomán >>>> )
Jogsegély, jogi tanácsadás 