A Szimbiózis Alapítvány egyik legnagyobb társadalmi hatása: 15 év lobbi munkája eredményeképp megjelent a szociális farmok könnyített létrehozását és működését szabályozó joghely! Most már lehetővé válik, hogy a Baráthegyi Majorság modellje mások számára is adaptálhatóvá váljék.
Ezúton is gratulálunk tagszervezetünknek, és további sikeres munkát kívánunk nekik. Íme a részletek:
Jövő évben a „Vidékfejlesztési együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztéséért” (RD50-R10-SEC-77) pályázati felhívás keretében pedig akár 500.000 euro támogatást is lehet majd kapni szociális farmok létrehozására. Így várhatóan a következő években több tucat új szociális farmról is beszámolhatunk, az elért hátrányos helyzetű személyek száma pedig több száz is lehet.
Eddig, ha egy szociális intézményben a terápiás/ fejlesztő foglakoztatás keretében megtermeltek egy salátát vagy egy tojást, azt valójában nem ehették meg, vagy adhatták el, mert a szigorú élelmiszer biztonsági követelmények ezt nem tették lehetővé. Ugyanis eddig Magyarországon csak magánszemély (őstermelő, kistermelő, családi gazdaság) és speciális szabályok szerinti mezőgazdasági vállalkozás működtethette azt. A közösségi gazdálkodás fogalma, vagy másként szociális farm (egyes országokban green care/ zöld gondozás) hiányzott eddig a hazai jogrendből. Így több helyen megszűntek jó kezdeményezések, maradtak szürke zónás megoldások, vagy drága élelmiszeripari üzemek létesültek (mint pl. a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságában).
A Szociális Farm eszméje a mezőgazdasági tevékenység innovatív megközelítését jelenti: hátrányos helyzetű személyek aktív bevonása az értékteremtő/termelő tevékenységekbe biztosítja számukra azt, ami sokunk számára evidens: legyen értelme felkelni reggel.
A miskolci Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorsága az első olyan szociális farm, mely több mint 20 éve jött létre, a sok viszontagság ellenére ma is működik és folyamatosan fejlődik. Jelenleg több mint 100 fő számára biztosít munkát, akik közül 82 fő fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű személy. Ők a kertészetben, konyhán, az állattartó telepi részen, a sajtüzemben, a gyümölcsfeldolgozóban, az asztalos-, fazekas- és kézműves műhelyekben, vagy a vendégváró-turisztikai egységekben dolgoznak. Az öt hektárt ma sokan „falu a városban” helyként emlegetik.
Számos megkeresés érkezik folyamatosan az alapítványhoz, hogy hogyan lehetne máshol is hasonló majorságot indítani. A legtöbben elcsüggednek, amikor azt látják, hogy az egyik legnagyobb akadály, hogy a jogi környezetben nem létezik a szociális farm, és így csak úgy lehet termelési egységeket létrehozni, ha a legszigorúbb élelmiszer biztonsági szabályoknak megfelelnek. A megoldás érdekében 15 éve folytat az alapítvány és a Magyar Szociális Farm Szövetség lobbimunkát.
A 60/2023. (XI.15.) AM rendelet szerint a kistermelő már nem csak természetes személy lehet, hanem jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. A közlöny Indoklások Tára 124. számú melléklete pedig kibontja a definíciót: „…. a védett foglalkoztatást nyújtó akkreditált munkáltatók vagy a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltatók is végezhetnek kistermelői tevékenységet”.
Így megoldódik az a probléma, amivel a fogyatékos, hajléktalan, szenvedélybeteg és más hátrányos helyzetű személy foglalkoztatását segítő szervezet szembesült: eddig drága élelmiszeripari beruházásokkal tudtak csak értékteremtő agráralapú munkahelyeket létrehozni célcsoportjuk számára. A rendelet bevezetésével egyszerűsített formában, a nagy családi gazdaságok mintájára jöhetnek létre speciális közösségi gazdálkodó majorságok!
Reményeink szerint a közeljövőben több tucatnyi szociális farm több száz speciális szükségletű személy értékteremtő foglalkoztatásával fog elindulni Magyarországon. Az új KAP koncepció és kapcsolódó pályázati konstrukció pedig ehhez jövőre jelentős forrásokat is biztosít!
(Forrás: Szimbiózis Alapítvány sajtóközleménye)
Jogsegély, jogi tanácsadás 