Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért

A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében. Hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.

A ritka betegségekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés a tudomány és a technológia élvonalában áll, és meghúzza az orvosi ismeretek határait. Soha nem látott mértékben bővül a ritka betegségek terápiájára irányuló fejlesztések köre, amit jól mutat, hogy a 2000-es évek közepétől mintegy 90 százalékkal nőtt a ritka betegségek gyógyítását célzó klinikai vizsgálatok száma Európában. A mintegy 600 ritka betegség gyógyszerei olyan új technológiákat alkalmaznak, mint a sejt- és génterápiák, az antiszensz RNS-interferencia-terápia, biotechnológiailag előállított fehérjék és a monoklonális antitestek, amelyek legtöbbje célzott terápia. A ma elért haladás közvetlenül kapcsolódik a ritka betegségek gyógyszereiről szóló európai rendelet 2000. évi végrehajtásához. Az 1990-es évek során számos tagállam konkrét intézkedéseket fogadott el a ritka betegségekről és azok felderítéséről szóló ismereteink javítása érdekében, diagnózis, megelőzés és kezelés, de ezen a területen kevés kezdeményezés történt, és nem vezetett jelentős előrelépéshez a ritka betegségek kutatásában.

Összesen mintegy 8000 ritka betegség létezik a világon, melyeknek mintegy hat százalékára van jelenleg engedélyezett, hatékony terápia, vagyis 94 százalékában nincsenek gyógyszeres kezelési lehetőségek.

Magyarországon mintegy 700 ezer embert érintenek a ritka betegségek. Jó hír azonban, hogy hazánk a kelet-közép-európai régióban éllovasnak számít a tekintetben, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet (EMA) által engedélyezett, e betegségcsoportot érintő készítményeknek mintegy 55 százaléka hazai finanszírozásban is elérhető (leginkább a ritka hematológiai, onkológiai, neurológiai és metabolizmust érintő betegségek esetén). Az ő számukra az innovatív, hatékony terápiákhoz való hozzáférés jelent új esélyt a gyógyulásra, panaszaik enyhítésére vagy szinten tartására. Hazánk e téren elért eredménye a finanszírozást ellátó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogató és segítő hozzáállásának, a szakorvosok és szakdolgozók áldozatos munkájának, valamint az innovatív gyógyszeripar konstruktív együttműködésének köszönhető.

„Hazánkban az EMMI minisztere 2015-ben öt Ritka betegség Szakértői Központot nevezett ki, ezek a négy orvosképzést biztosító egyetem és az Országos Onkológiai Intézet. Így az ország bármely szegletéből elérhető olyan szakmai csapat, amelyik gyors diagnózist tud adni és, ha ott helyben adott betegségre nincs a megfelelő szakember, tudják, hová kell küldeni a beteget, azaz működik az országon belüli hálózat is. Ez egy óriási előrelépés. A mi intézetünk elsősorban a ritka genetikusan meghatározott kórképekre, azon belül is a ritka neurológiai és pszichiátriai betegségekre fókuszál, de ha más gonddal fordul hozzánk valaki, akkor is tudjuk, hogy hová irányítsuk a beteget. A Semmelweis Egyetemnek van egy saját Ritka Beteg Hálózata, melyben csaknem az összes betegellátó klinikánk ritka betegségek iránt érdeklődő klinikusa részt vesz. Egyetemünk klinikái az idén már 10 Európai Referencia Hálózatban (ERN) vesznek részt teljes jogú tagként és 6 esetben az egyetemünkön működő Nemzeti Csomóponton keresztül társult tagként kapcsolódnak az ERN-hez. Az ERN határon átívelő betegellátáshoz biztosított konzultációs platformja a CPMS egy nagyszerű kezdeményezése, azonban optimális működtetéséhez ma még nincs forrás. Így fordulhat elő, hogy ha bárki egy másik intézménytől segítséget kér egy nagyon bonyolult ügy megoldásában, a több napos vagy hetes munkát gratis nem szívesen végzi el a nemzetközi szakértő. Gond az is, hogy óriási az egyenlőtlenség mind a diagnosztikában, mind a gyógyszerekhez való hozzáférésben. Van, ahol magától értetődő mind egy genetikai vizsgálat, vagy a szükséges készítmény támogatása, míg van, ahol akár éveket kell várni – ennek kiegyenlítésén dolgozunk. De mindezek mellett egy ilyen összefogás legnagyobb ereje a kollektív tudás, annak terjesztése, amely nagyon fontos abban a világunkban, ahol a gyógyításról való gondolkodás ilyen ütemben alakul” – fogalmazott az intézetvezető professzor.

(Forrás: elitmed.hu)

Hozzászólások lezárva.