Ismét változó felnőttképzési szabályok

2021. január 1-től ismét változtak a Felnőttképzési törvény szabályai – az alábbiakban röviden áttekintjük a legfontosabb újdonságokat.

Az felnőttképzési törvény (továbbiakban: Fktv.) új hatálya és egyes fogalmak magyarázata

A január 1-től hatályos szabályok alapján a törvény hatálya a következőkre terjed ki:

jogi személy, egyéni vállalkozó, és gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó – oktatás és képzés, melyet
üzletszerű gazdasági tevékenységként végez
a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy

belső képzésként szervez meg
és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás
Azaz a korábbiaktól eltérően – amikor is lehetett engedély nélkül, nem a törvény hatálya alá tartozóan ilyen jellegű tevékenységet folytatni bizonyos esetekben – mostantól az Fktv. hatálya valamennyi olyan, a fent meghatározott személyre kiterjed, aki felnőttképzési tevékenységet folytat.

A szervezettség, célirányosság és a kompetenciakialakítás fogalmait nem bontja ki a törvény, ezekre egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított útmutatóból lehet következtetni, így például szervezettnek tekinthető egy képzés akkor, ha az például tervszerűen, előre meghirdetett, tartós vagy rendszeres jelleggel megtartott, időkerete meghatározott, az abban résztvevő felek beazonosíthatóak, és interakció van a felek között (ezért például nem tartozik ide a magán nyelvóra, online videótár vagy az élményfestés).

A célirányosság tekintetében kritérium a dokumentum szerint, hogy a felnőttképzőnek legyen egyértelműen beazonosítható képzési célja, és a tevékenység végzése ennek keretében a kompetencia célzott átadására irányuljon – az jellemzően nem tartozik ide, ha a tanulni vágyó személy a saját tanulási folyamatát maga tervezi meg és irányítja egy képzés keretén belül.

A kompetenciaalakítás/fejlesztés a képzésnek fő célja kell, hogy legyen. Azaz: ha ez a szándéka a képzésnek, akkor felnőttképzésről beszélhetünk, ha azonban csak mintegy „mellékes”, járulékos, eshetőleges eredménye az, hogy bizonyos kompetenciák kialakulnak, vagy fejlődnek az ott részt vevő személyben, akkor az nem fog idetartozni. Így például egy demó előadás nem éri el ezt a szintet, és éppen ezért nem tartozik az Fktv. hatálya alá.

A belső képzés definícióját ezekkel ellentétben viszont törvényi szinten egyértelműsíti a jogalkotó.

E szerint az tekintendő a törvény szerinti belső képzésnek, mely olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató:

– nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
– a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen 6 óra időtartamot meghaladó mértékben,
a saját, illetve a Kkv. törvény szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozásnak, és azok beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás fogalma maradt a korábbi, azaz ennek minősül minden olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.

Könnyebbség viszont, hogy a munkavédelmi- valamint a tűzvédelmi oktatások, képzések kikerülnek a továbbiakban e jogszabály hatálya alól, vagyis nem keletkezik ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek változása

A képzések megszervezése és lebonyolítása mellett a legnagyobb terhet a különböző adatszolgáltatási adminisztrációs kötelezettségek jelentik.

A módosításcsomag nem szüntette meg ezt a kötelezettséget, azonban csökkentette némileg az adatszolgáltatásba tartozó, főképp a személyes adatok szolgáltatásának a körét.

Továbbra is gyűjteni és továbbítani kell az alábbi adatokat a felnőttképzési államigazgatási szerv, azaz jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal részére a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben:

az oktatás, képzés:
megnevezésére
jellegére
helyére
óraszámára
első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára

továbbá
a képzésben részt vevő személyek:
természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve)
elektronikus levelezési címét (e-mail cím)
legmagasabb iskolai végzettségre, és
a képzési díjra és annak költségviselőjére vonatkozó adatokat.

Nem kell a továbbiakban az alábbi adatokról információt adni:

képzésben résztvevő személy neme
lakcíme
adóazonosító jele

Emellett pedig megszűnik Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében történő külön adatszolgáltatási kötelezettség.

A bejelentés és az engedély

Már csak ezen a két módon, vagyis bejelentés és engedély alapján végezhető 2020. július 1. óta a tevékenység. Azaz ha olyan képzést kíván valaki indítani, amely fogalmi elemei alapján felnőttképzési tevékenységnek minősül, rá kötelező jelleggel alkalmazandóak az Fktv. szabályai.
A bejelentés jóval egyszerűbb (és olcsóbb), az engedélyezés hosszabb és több kötelezettséggel járó folyamat, azonban a szakképzési törvényhez köthető, valamint a támogatott képzések esetében csak ezen az úton tartható tanfolyam.

(Forrás: CÉHáló információ / jogaszvilag.hu)

Hozzászólások lezárva.