A szociális szolgáltatókat érintő fontosabb rendelkezések a vészhelyzet megszűnésével összefüggésben

Mint ahogy azt nemrég megírtuk, mostanra hivatalosan is véget ért a járványügyi vészhelyzet Magyarországon. Ezzel összefüggésben jelent meg a 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről című jogszabály, amelynek több rendelkezése fontos iránymutatással szolgál a szociális szféra számára. Összefoglaló a CÉHálózat jóvoltából.

72. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatok esetén az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások – a 70. § és 71. §-ban meghatározott ellátások kivételével – e körülmények felülvizsgálatára tekintettel legkorábban 2020. július 1-jétől szüntethetők meg.

(2) A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

73. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti, a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények épületében egyidejűleg tartózkodó ellátottak száma 2020. július 31-éig nem haladhatja meg a bejegyzett férőhelyszám 50%-át, valamint a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében is nyújthatják a szükséges ellátást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik.

(3) 2020. december 31-éig egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt

a) a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,

b) szociális alapszolgáltatások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,

c) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető, és

d) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és az egészségügyi válsághelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.

74. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti szociális szakosított intézményekben az országos tiszti főorvos által elrendelt látogatási tilalom (a továbbiakban: látogatási tilalom) fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el,

b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a látogatási tilalomfennállása alatt, valamint a tilalom feloldását követő harmincadik napig, de legfeljebb 2020.december 31-éig jogszerűen nyújtható.

(3) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, a látogatási tilalom fennállása alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a látogatási tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(4) Az 1993. évi III. törvény szerinti átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt felvételi zárlat fennállása alatt lejáró ellátotti jogviszony a tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik,ha az ellátottnak az állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre van szüksége.

Hozzászólások lezárva.