Jogi személyek működése a veszélyhelyzet idején – különös tekintettel a civil szervezetekre

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus járvány (COVID-19) következményeinek elhárítása, az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt további intézkedések a jogi személyek, így a civil szervezetek működését is megnehezítették.
Dr. Tarczay Áron írása nyomán ismertetünk néhány ebből adódó aktuális jogi problémát és azok lehetséges megoldását.

Az egyik legfontosabb általánosan felmerülő probléma: a jelenlegi helyzetben a jogi személyek döntéshozó szervei nem fogják tudni elfogadni a 2019. évi beszámolójukat, holott erre a számviteli szabályok szerint május 31-ig kötelesek.

Ugyanakkor nem minden jogi személy vonatkozásában jelent problémát a fent vázolt helyzet. A Ptk. 3:20. § (1) értelmében ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

Ezt a szabályt a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között tartalmazza, tehát mind gazdasági társaságokra, mind nonprofit jogi személyekre (egyesület, alapítvány), és egyéb jogi személyekre is (pl. szövetkezet) irányadó.

A Ptk. továbbá egyes jogi személyek vonatkozásában lehetővé teszi a döntéshozó szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz útján való tagi részvételt (egyesületekre: Ptk. 3:74. § (2), gazdasági társaságokra 3:111. § (2)), de minden esetben a létesítő okirat felhatalmazása alapján és a létesítő okiratban részletezett szabályok szerint: a létesítő okiratban az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját. Amennyiben ilyen rendelkezés nincs a létesítő okiratban, akkor elektronikus hírközlő eszköz útján nem lehetséges a tagi részvétel.

A fenti nehéz helyzetet a Ptk. rendelkezéseitől a veszélyhelyzet idejére eltéréseket előíró 2020. 04. 11-től hatályos 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet kívánja megoldani az alább kivonatosan ismertetett szabályok szerint. A továbbiak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, és nem helyettesítik a jogszabály pontos ismeretét. Ennek érdekében javasoljuk tanulmányozni a teljes szöveget, amely itt megtekinthető: Magyar Közlöny 71. szám (2020. április 10.) 1931. oldaltól vagy a net.jogtar.hu honlapon.

Lényeges eltérés a Ptk. fentebb ismertetett 3:20. § (1) bekezdésében foglalt szabálytól a rendelet azon rendelkezése, hogy a jogi személy döntéshozó szervének határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik. Tehát a rendelet szerint már nem szükséges az, hogy a fenti lehetőségeket a létesítő okirat tartalmazza és részletesen szabályozza.

Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult.

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

A jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Nagyon lényeges kitétel, hogy az ügyvezetés meghozott döntéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Végül néhány szó a jognyilatkozati lehetőségekről. A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.

A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

(Forrás: –nonprofit.hu-)

Hozzászólások lezárva.