Civil szervezetek számviteli változásai

A civil szervezetek számvitelét, beszámolását több ponton is érintő változások láttak napvilágot 2019-ben, és 2020. január 1-jétől is, így érdemes ezekre is figyelmet fordítani.

Az első – és talán nem kellő visszhangot kapott – változás abban áll, hogy már a 2019-es év tekintetében is kötelező a kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek részére a civil törvény szerinti kiegészítő mellékleten kívül, a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet készítése, és letétbe helyezése is!

A beszámoló letétbe helyezési határideje főszabály szerint május 31., letétbe helyezni ezen szervezeteknek az OBH-hoz kell. A letétbe helyezés kötelezően elektronikus azon szervezetek részére, akik közhasznú státusszal rendelkeznek, vagy a szervezet típusa miatt kötelezettek erre. Az egyéb besorolású szervezetek a letétbe helyezést papír alapon is megvalósíthatják.

Fontos tudni még, hogy 2020. január 1-től lesznek olyan esetek, amikor a civil szervezet kötelezően a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítsen (ez eddig választási lehetőség volt).

Természetesen abban nincs változás, hogy a civil szervezetek egy része továbbra is vezethet egyszeres könyvvitelt, naplófőkönyvi formában. Ezzel a választási opcióval kizárólag azok a szervezetek élhetnek, akik nem rendelkeznek közhasznú státusszal, valamint az összes bevételük (alap és vállalkozási tevékenységből származó összesen) nem haladja meg az 50 millió forintot két egymást követő évben, évenként. A közhasznú státusszal rendelkező civilek kizárólagosan kettős könyvvitelt vezethetnek. A vonatkozó kormányrendelet egyértelművé tette, hogy abban az évben, amelyben a civil szervezet a közhasznú jogállását megszerezte, már kötelezően kettős könyvvitelt kell vezetnie.

Bár ezen a téren nincs változás, sajnos még mindig nagyon sokszor probléma és típushiba a közhasznú státusz és a közhasznú tevékenység nem megfelelő elkülönítése a gyakorlati életben, így erre célszerű külön kiemelt figyelmet fordítani úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló készítés folyamán. Közhasznú tevékenységet, közhasznú státusz hiányában is lehet végezni, tehát a közhasznú státusz nem egyenlő a közhasznú tevékenységgel!

Ugyanakkor nagyon fontos figyelni arra a tényre, hogy mi is a közhasznú tevékenység fogalma – ennek ugyanis a NAV 1% fogadása tekintetében is kiemelt szerepe van – és az alapító okirat, alapszabály megújítása okán is foglalkozni kell vele. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan típushiba a beszámoló készítés során, hogy sem a közhasznú tevékenység bevételei, sem a közhasznú tevékenység ráfordításai soron nem szerepeltetnek adatokat, ezáltal veszélyeztetve például a NAV 1%-ból eredő összegek jogosságát.

A beszámoló részeként minden civil szervezet kötelezően közhasznúsági mellékletet készít – függetlenül a közhasznú jogállás fennállásától – és ezt a beszámolóval együtt letétbe kell helyeznie. Cél a közhasznúsági paraméterek hosszú távú vizsgálhatósága.

Akit a fentebbi kérdések mélyebben is érdekelnek, az alábbi honlapon talál további infókat Suller Kriszta adószakértő jóvoltából.

Hozzászólások lezárva.