Hírlevél – 2001 nyári szám

Iskolánk óvodai, általános
iskolai és szakiskola évfolyamokkal és speciális szakszolgálattal rendelkezõ
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény.
Neve: Speciális Oktató és Fejlesztõ Intézmény (SOFT).
Címe: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 4.
Telefon/fax: 290-8919.
E-mail: kondorspec@mail.matav.hu.

Feladata: a tanulásban
és az értelmileg akadályozott gyermekeknek biztosítani a korai fejlesztést,
az óvodai ellátást, a képzési kötelezett tanulók iskolai oktatását és
nevelését, valamint a speciális szakiskolai képzést (pályaorientációs
jelleggel). Az iskola elsõsorban a kerület gyermekeit látja el,
de a lehetõségekhez mérten más helységbõl is fogadnak gyerekeket
(pl. Gyálról, Vecsésrol stb.).

A sokrétû feladat ellátásra
több tanulócsoportot hoztak létre:
1. óvodai,
2. autista,
3. középsúlyos értelmi fogyatékosok,
4. tanulásban akadályozottak alsó és felso tagozata,
5. speciális szakiskolai (pályaorientációs) csoport.

Az iskolában a következõ
szolgáltatások mûködnek: logopédia, gyógytestnevelés, gyógyúszás,
óvodásoknak és mozgássérülteknek, gyógylovaglás, korcsolyaoktatás.

A speciális Szakiskolában ezeket
a szakmákat lehet megtanulni: asztalos, szabás-varrás, háztartási ismeretek,
szövés, virágkötészet, kosárfonás, számítástechnikai alapismeretek és
kézi könyvkötés.

Az iskola un. Információs
központot mûködtet délelõtt 9-12 között hétfõnként,
telefon: (06-30) 258-2645. A központ feladata, hogy eligazítást adjon
a sérülteket érintõ kérdésekben (oktatási, egészségügyi intézményekrõl;
munkahelyekrõl; kulturális és sportolási lehetõségekrõl;
jogvédõ és érdekvédelmi szervezetekrõl stb.) A szolgáltatás
ingyenes. Bárki igénybe veheti.

A civil szférának bevételei
is vannak, aminek csak örülni lehet. Annak viszont nem, hogy e bevételek
nagy szórást mutatnak: 57{729cabe77cfad22e328e3f52dde1cef5a1d84c61b4eb2c69baf36222cdbb8fc4}-uk Budapestre esik. Az 5 millió forint fölött
gazdálkodók kétharmada is Budapesten található. Ezeknél a szervezeteknél
vannak csak fõállású alkalmazottak, pedig a profi segítõkre
nagy szüksége van a civil szférának. Az itt dolgozók bére is emelkedett.
Míg öt évvel ezelõtt havonta átlag 30 ezer forintot kerestek, addig
az átlagfizetés most 55 ezer forint körül mozog.

A növekedés kétségtelen, de
még messze nem áll arányban a civilek által végzett munka társadalmi hasznosságával.
Érdemes figyelembe venni azt a megállapítást, amit többen hangoztatnak:
a közigazgatás civil támogatás nélkül nem lenne képes kellõ hatékonysággal
ellátni feladatát. Ennek egyszerû oka van: a problémákra a civilek
sokkal inkább érzékenyebbek, és sokkal hamarabb elkezdenek gondolkodni
a megoldáson, s mire a hivatal észbe kapna, már ostromolják is a megoldással
az illetékeseket. Mert a civil szférát kreativitás és együttmûködési
készség jellemzi. Ez a kreativitás aztán átragadt az állami szektor egyes
szereplõire is. Ez utóbbit lemérhetjük azon is, hogy a civil szféra
kezdeményezésére létrejött lakóotthonok mellett egyre több nagy állami
intézet pályázik és létesít félútonházakat és/vagy lakóotthonokat.

Ki hitte volna jó tíz évvel
ezelõtt, hogy ennyi lakóotthon létesül, hogy az állami intézetek
megkezdik önmaguk lebontását, s hogy majd mindezt törvényben is szabályozzák?
A megtett utat szeretnénk dokumentálni következõ összeállításunkkal,
s egyben segítséget adni azoknak, akik már túl vannak a fészekrakáson,
és azoknak is, akik még csak most kezdik.

A támogatók segítségével felépült
egy csodálatos foglalkoztató ház, amelyben kerámiamûhely, tankonyha,
asztalosmûhely van, ezen kívül a kis konyhakert és állatokkal teli
udvar is ad dolgot. A tetõtérben hat fiú kezdhet új, részben önálló
életet, igazán otthonos körülmények között.

A látogatók aktív részesei
lehettek a mûhelyekben folyó munkának, megismerhették a bólyi fiatalok
hétköznapjait. A programsorozat végén nagy sikerû musort adtak az
otthon lakói. Tudjuk a kollégákkal együtt, hogy az eddigi eredmények “csepp
a tengerben”, és a sok-sok rájuk bízott sérült ember életminõségének
javítása még rengeteg feladatot ró rájuk, de az út, amelyen elindultak,
csodálatos távlatokat nyitott meg egy szebb jövõ felé.

A bólyiak minden érdeklõdõt
szeretettel fogadnak, a programokon kívül is. Érdemes meglátogatni õket.
Gratulálunk munkájukhoz, és további lelkesedést, sikereket, kitartást
kívánunk!

Meszéna Ági,
Pécs

A program az évek során számos
olyan szolgáltatással bõvült, amelyek az eredeti célkitûzést
szolgálják, de sokkal tágabb megközelítésben. Célunk, hogy a leendõ
lakók és szüleik, valamint a lakóotthonokban dolgozó munkatársak, olyan
támogatást kapjanak tõlünk, ami emberi, családias élet megteremtését
teszi lehetõvé.

Kezdettõl fogva fontos
szerepet kap a lakóotthonokban dolgozó munkatársak képzése és továbbképzése.
Emellett alapítványunk több olyan szolgáltatást is mûködtet, amelyek
módszertani illetve gyakorlati segítséget nyújtanak az egyes lakóotthonoknak.

A lakóotthonok létesítésére
a Kézenfogva Alapítvány szigorú, egyedi módszert dolgozott ki, amelynek
segítségével a lakások építését és vásárlását pénzügyileg koordinálták.
A pénzügyi bonyolítás fontosabb elemei: Csak utófinanszírozást vállaltak.
A beruházókkal õk álltak és állnak közvetlen kapcsolatban, és nem
a pályázók. A házakon tízéves terhelési és elidegenítési joga van a Kézenfogva
Alapítványnak. További részleteket dr. Éliás Sárától (06-70) 219-8931
lehet megtudni.

Speciális modul:
A Philadelphia Alapítvány munkatársai az év második felében is
folytatják képzéseiket. Ebben az évben az állami, egyházi és önkormányzati
fenntartású szervezetek számára is nyitott a képzés. Kétszer kétnapos
tréning keretében a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberekkel való
foglalkozás és bánásmód szerepel a tematikában. A két képzés egy hollandiai
tanulmányutat fog közre, amelynek résztvevõi a képzés hallgatóiból
kerülnek ki. Idõpont 2001. szeptember, október, november.

Akkreditált továbbképzés:

Felsõfokú végzettségû, diplomás szakemberek egy csoportjának
60 órás képzése van folyamatban. A résztvevõk száma 27 fõ.
A következõ félévben szeretnénk indítani egy újabb tréninget a
diplomás szakembereknek, és egy csoportot a szakképzettséggel (pl. szociális
ápoló, gondozó) rendelkezõknek is.

Képzések akkreditációja:

Tárgyalásban vagyunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ
Fõiskolai Karral arról, hogy az általuk akkreditálandó gyógypedagógiai
asszisztens képzés egyik szabadon választható, 120 órás szakmodulja Fókuszban
a lakóotthon címmel, a Fészek programban kidolgozott és adaptált képzési
anyag legyen.

Dolgozunk azon is, hogy az
Országos képzési jegyzékben szereplõ szociális ápoló, gondozó
szakképzést is beindítsunk. Úgy tûnik, hogy egy teljesen új szakma
akkreditációját is el kell kezdenünk.

Kézikönyvek fejlesztése:

A képzésekhez kapcsolódóan ebben az évben két új könyvvel tervezzük a
Fészek Szakmai Füzet sorozatot bõvíteni.

Szervezetfejlesztés:
Továbbra is segítjük a lakóotthont mûködtetõ civil szervezetek
hálózati együttmûködését. Az idén 1 millió forint áll rendelkezésre
a hálózati kommunikáció fejlesztésére. Ennek keretében egyrészt a
mindenkori újságot szerkesztõ jut hozzá egy számítógéphez, másrészt
a régiófelelõsök közötti elektronikus kommunikáció fizikai feltételeinek
kiépítését szeretnénk elõsegíteni.

Szexedukáció és önvédelmi
program:
A kézikönyv és a munkafüzet lektorálás és szerkesztés alatt áll.

Szupervízió:
A szupervízió második szakasza a hat régióban a vezetõk és a segítõk
számára is folytatódik 2001. június 30-ig. Az év második felében, pályázati
formában lehet majd ehhez a szolgáltatáshoz hozzájutni már nem csak a
civil szervezetek bevonásával. A részletekkel késõbb jelentkezünk.

Training on the job:
Tervezzük azt, hogy tavaly a Philadelphia Alapítvány által Piliscsabán
kipróbált Training on the job módszert biztosítjuk két civil szervezetnek,
pályázati úton. A módszer segítségével a lakóotthoni személyzet tudatosabban
és hatékonyabban kommunikál egymással, szûkebb, tágabb környezetével
és nem utolsó sorban a lakókkal.

Konferencia szervezése:

Szexuáledukációs konferencia szervezése a projekt eredményeinek
ismertetése, bemutatása céljából. Az értelmi fogyatékos emberek bentlakásos
intézményeiben dolgozó segítõknek íródott Etikai kódex széles
körû megismertetését szolgáló konferencia megszervezése.

Technikák, eszközök gyûjtése
és terjesztése:
Az önállóságot elõsegítõ technikák, eszközök gyûjtésének,
terjesztésének programja folyamatban van. Az elsõ eredmények 2001.
nyarán várhatóak.

Szülõcsoportok:

A Fészek program keretében a lakóotthon megvalósítására 2001-ben támogatást
kapott szervezeteknek biztosítjuk e csoportok mûködését.

Foglalkoztatás:
E program keretében felmérjük a Fészek programban támogatott szervezetek
lakóotthonaiban élõk foglalkoztatási helyzetét. A budapesti és
Pest megyei régió felmérése befejezõdött.

Lobbitevékenység:
A tavaly kidolgozott az 1/2000-es SZCSM rendelet és a Szociális törvény
lakóotthonokra kidolgozott módosító javaslatai a Szociális és Családügyi
Minisztériumban vannak. Egyenlõre nem kaptunk választ.

Holland külügyminisztérium
MATRA programja: 2 millió NLG (ebbõl 1.300.000 lakóotthoni
létesítésre, 700.000 képzések kidolgozására és bonyolítására)
Népjóléti, majd Szociális és Családügyi Minisztérium négy éven
(1997-2000.) keresztül 50-50 millió, összesen 200 millió forint.
Magyar Soros Alapítvány: 50 millió forint
Open Society Institute, New York: 50 millió forint
Együttmûködõ Holland Alapítványok Közép és Kelet-Európáért:
40 000 NLG
Luxemburgi kormány: 30 millió forint

E pénzbõl például 100
millió forint ment lakóotthonok létesítésére (ennek és más forrásoknak
köszönhetõen évrõl évre nõ az otthonok száma), de
jutott pénz a tárgyi feltételek javítására is. Akadálymentesítésre 29
intézet kapott pénzt. A pályázatokat a Fogyatékosok Esélyegyenlõsége
Közalapítvány írta ki. Azok, akik még csak mostanában gondolnak arra,
hogy lakóotthont szeretnének létesíteni, közöljük az erre vonatkozó törvény
legfontosabb részeit. hogy pontosan tudják, mire vállalkoznak, s mi az,
ami számon kérhetõ rajtuk. Azt sem árt tudni, hogy bár a lakóotthonok
megkapják az un. fejkvótát gondozottjaik után az államtól, ez a pénz közel
sem elegendõ a megnyugtató mûködtetéshez. Azaz folyamatosan
pályázniuk kell, vagy olyan pénzügyi-gazdasági konstrukciót kell kidolgozniuk,
ami fedezi az otthon fenntartásának költségeit. Ez utóbbi talán nehezebb,
mint a pályázatokon pénzt nyerni. Ezért arra kérjük olvasóinkat, írják
meg nekünk, ha az Önök lakóotthona így mûködik, s mi a következo
ÉTA – Hírlevélben bemutatjuk Önöket.

A lakóotthon mûködésére
vonatkozó részletes szakmai szabályokat, a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl
szóló 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet tartalmazza.

88. § (1) A lakóotthon
a következõ formákban mûködtethetõ:
a) már mûködõ – fogyatékos személyeket, illetve pszichiátriai
betegeket ellátó – ápoló-gondozó otthonhoz, valamint rehabilitációs intézményhez
kapcsolódóan, vagy
b) önálló szervezetben.
(2) A lakóotthonban olyan elhelyezési körülményeket kell biztosítani,
amely lehetõvé teszi az ellátást igénybe vevõ egyéni igényeinek
minél szélesebb körû figyelembevételét.
(3) Tizennégy fõo befogadására alkalmas lakóotthon akkor hozható
létre, ha
a) az intézmény kialakítására csak egy már meglévõ épületben
van mód, és
b) az épület adottságai, méretei ezt indokolttá teszik.

89. § (1) A lakóotthonba
az a személy helyezhetõ el, aki
a) önellátásra legalább részben képes,
b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek
viseléséhez,
c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
(2) A lakóotthonban – a szociális intézménybol történõ áthelyezés
esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a személy helyezhetõ
el, aki az egyéni gondozási és egyéni fejlesztési terv részét képezo egyéni
fejlesztõ program lezárását követõen elfogadja a kihelyezést.

(3) A lakóotthonban ellátottakat próbaidõvel is fel lehet venni.
A próbaidõ tartama hat hónapnál hosszabb nem lehet.
(4) A lakóotthonban azonos és különbözõ típusú betegségben, fogyatékosságban
szenvedõ személyek egyaránt elhelyezhetõk, figyelemmel kell
azonban lenni az ellátást igénybe vevõkrõl készített szakorvosi
véleményre.

90. § (1) Az intézmény
vezetõjének feladata, hogy megállapítsa az önellátásra való képesség
mértékét, figyelembe véve az intézmény orvosának, a felülvizsgálatot végzo
bizottságnak, esetleg az ellátottat kezelõ szakorvosnak a véleményét.

(2) Az intézmény mellett mûködõ lakóotthon számára igény
szerint biztosítani kell a szükséges szolgáltatásokat (pl. étkeztetés,
foglalkoztatás, mosatás stb.). Az önállóan mûködõ lakóotthonban
szükség szerint kell a szolgáltatásokat a fenntartónak megszervezni. A
lakóotthonban folyó szakmai munkát az intézmény vezetõje felügyeli.

91. § (1) Ha a lakóotthoni
ellátásban részesülõ személy egészségi állapotában változás következik
be, részére a szükséges egészségügyi, ápolási, gondozási szolgáltatásokat
ideiglenesen biztosítani kell.
(2) Tartós állapot rosszabbodás esetén intézkedni kell az ellátást igénybe
vevõ állapotának megfelelõ elhelyezésrõl.

A lakóotthon szakmai
feladatai:

92. § (1) A lakóotthoni
ellátás során – az intézmény sajátosságaitól függetlenül – biztosítani
kell
a) a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidõ eltöltésének
szétválasztását, lehetõség szerint foglalkoztatást, esetleg szabadidõs
tevékenységeket, illetve azok szervezését,
b) az ellátást igénybe vevõ életkörülményeivel kapcsolatos
problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához,

c) az ellátást igénybe vevõ szükségletei szerinti szolgáltatások
elérhetõségének megkönnyítését.
(2) A lakóotthon erre vonatkozó igény esetén biztosíthatja az ellátást
igénybe vevõrõl gondoskodó szülõ, hozzátartozó –
a lakóotthonra engedélyezett férõhelyszámon felül történõ
– elhelyezését, feltéve, hogy az együttélést a fogyatékos személy állapota
indokolja.
(3) A lakóotthon a házirendben szabályozott esetekben – a lakóotthonra
engedélyezett férõhelyszámon felül – elhelyezést biztosíthat az
ellátást igénybe vevõ kiskorú gyermekének. A kiskorú gyermek elhelyezésének
biztosítása alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minõsül.
(4) A normális napi életritmus kialakítása kapcsán figyelemmel kell lenni

a) a munkavégzésre, a szabadidõ eltöltésére,
b) a munka és a szabadidõ megfelelõ arányára,
c) továbbá a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.

A lakóotthon tárgyi követelményei:

93. § (1) A lakóotthon
korszerû lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minõségi
követelményeknek megfelelõ ellátást nyújt.
(2) A lakóotthon rendelkezik
a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,
b) személyi tisztálkodásra,
c) az étel elkészítésére, fõzésre,
d) az étkezésre,
e) közösségi együttlétre, tevékenységre alkalmas helyiségekkel.

(3) A lakóotthon esetében egy lakószobában kettõ, kivételes esetben
négy személy helyezhetõ el.

94. § (1) Lakóotthoni
forma kialakítására az az épület alkalmas, amelyben
a) személyenként a lakószobában legalább nyolc négyzetméter nagyságú
lakóterület jut,
b) tíz ellátottra két fürdoszõba (fürdõkád vagy zuhanyzó),

c) külön helyiségben két darab illemhely,
d) konyha, illetve nyolc-tizenkét fõ elhelyezésére alkalmas
étkezõhelyiség,
e) legalább húsz négyzetméter alapterületû közösségi együttlétre
szolgáló helyiség található, valamint
f) biztosított a folyamatos melegvíz-, fûtés- és energiaszolgáltatás.

(2) A konyhának alkalmasnak kell lennie meleg étel készítésére. A konyhának
átlagos felszereltségûnek kell lennie.

A lakóotthon szolgáltatásai:

95. § (1) Az ellátást
igénybe vevõ a lakóotthontól a következõ szolgáltatásokat
igényelheti:
a) étkezés,
b) munka jellegû foglalkoztatás megszervezése,
c) pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás,
d) egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás (tanácsadás, életvitel
javítását segítõ programok),
e) szabadidõs programok szervezése (kirándulás, rendezvények),

f) sportszerek használatának biztosítása.
(2) A lakóotthonban a szociális segítõ szervezi a foglalkoztatást,
a szabadidõs programokat.

A lakóotthon lakóinak
jogai:

96. § (1) A lakóotthoni
ellátást igénybe vevõk jogosultak látogatót fogadni. A látogatók
fogadásának rendjét a házirend határozza meg.
(2) A házirend az (1) bekezdésben, valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltakon
túl tartalmazza különösen
a) azt, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be a szobába az ott
élõk engedélye nélkül,
b) a takarítás rendjét, módját,
c) a lakószoba díszítését, felszerelésének kialakítását, a személyes
használati tárgyak használatát.
(3) A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben
az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat.
(4) Az ellátást igénybe vevõ képességeihez mérten részt vehet a
lakóotthon mûködtetésében.

Fogyatékos személyek
lakóotthonára vonatkozó különös szabályok:

100. § A fogyatékos
személyek lakóotthonát úgy kell kialakítani, hogy
a) a lakóotthon akadálymentes megközelíthetõsége,
b) a támogató szolgálat szükség szerinti igénybevételének lehetõsége,

c) szükség esetén a szociális intézmény, így különösen fogyatékos
személyt vagy pszichiátriai beteget ápoló-gondozó, vagy rehabilitációs
intézmény, családsegítõ szolgálat, gondozási központ elérhetõsége
biztosított legyen.

Hatos Gyula:
Értelmileg akadályozott felnõttek pedagógiai kísérése
Jegyzettár ELTE BGGytF Bp. VIII. Ecseri út 3., tel: 348-1300
Hatos Gyula munkája foglalkozik:
– a felnõtté válással, az önállósági lehetõségekkel, vágyakkal,
belsõ problémákkal
– a barátsággal. párkapcsolattal, szexualitással
– a lakással, foglalkoztatással és a munka világával
– végül az idõs emberek gondjaival, életük segítésével

Dr. H. Günzburg:
Pedagógiai analízis és curriculum a szociális és személyiségfejlõdés
mérésére értelmi fogyatékosoknál – A P-A-C négy változata
Jegyzettár ELTE BGGytF, Bp. VIII. Ecseri út 3., tel: 348-1300
A könyvben, amely a Szociális és Családügyi Minisztérium által elrendelt
állapotfelmérés kötelezõ vizsgálati anyagát tartalmazza, megtalálják
a P-A-C ûrlapokat is.

Kiscsoportos lakóotthonok
(1999)
A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései (Két munkakonferencia
tapasztalatai)
Szerkesztette: Lányiné Engelmayer Ágnes
Soros Alapítvány, 1525 Bp. Pf. 34. Tel: 315-0303

Kézikönyv az értelmi fogyatékos
emberek lakóotthonaiban dolgozó segítõk számára
Szerkesztõbizottság: Maléth Anett, Pordán Ákos, Végh Katalin

Kézenfogva Alapítvány, Bp. IX. Haller u. 44. tel/fax. 217-8100

Támogatott foglalkoztatás

Értelmi sérültek a nyílt munkaerõpiacon
Salva Vita Alapítvány, 1081 Budapest, Népszínház u. 17. Tel./fax:
210- 0927.
(Személyes vétel esetén elõre egyeztetett idõpontban.)
e-mail: adavid@mail.datanet.hu

A könyvek a fenti címeken megrendelhetõk,
illetve a helyszínen megvehetõk.

Az 1996-ban indított program
célja, hogy kiscsoportos lakóformák létesítésének ösztönzése útján elõsegítse
a fogyatékossággal élõ emberek életkörülményeinek és életmódjának
normalizálását, közelítését kortársaikhoz. A program elsõosorban
a szemléletváltást, a folyamat szakmai feltételeinek kialakítását kívánja
segíteni, mindenekelõtt az értelmi és halmozott fogyatékosságuk
miatt intézetben élõ felnõtteknél. (Itt említem meg, hogy
az anyagi támogatás csak töredéke egy lakóotthon létrehozásához szükséges
összegnek, hiszen az alapítvány, az alapító szándéka szerint, nem támogat
ingatlanbeszerzést, építést, átalakítást. Tehát ezeket más forrásból kellett
és kell továbbra is a pályázóknak megszerezni. Ez is volt az egyik oka
annak, hogy az elsõ években kevés pályázatot tudott az alapítvány
támogatni.)

A segítés formái: a lakóotthon-indítási
programok anyagi támogatása, valamint a szakmai megújulás, továbbfejlõdés
többoldalú ösztönzése: felmérések, háttértanulmányok készítésének, szakirodalom
fordításának támogatása, video- és fényképfelvételek készítésének támogatása,
kiadványok megjelentetése illetve támogatása, konferenciák szervezése,
képzések támogatása. (Minderrõl részletesebben ld. Kedl Márta összefoglalásait
az alábbiakban felsorolt elsõ két kötetben.) 1997 óta eddig összesen
6, többségében 2-3 napos konferenciát szerveztünk, négyet saját szervezésben,
egyet a Kézenfogva Alapítvánnyal, egyet pedig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Fõiskolai Karral közösen.

Az 1997-tol évente meghirdetett
lakóotthonos pályázatokat jól elõkészítették az azt megelõzõ
pályázatok (koncepciók bemutatása pályamunkákban, illetve az intézetek
és a külvilág kapcsolatának ösztönzése).

A program keretében, kiscsoportos
lakóotthonok indítására irányuló modellértékû komplex intézmény(át)alakítási
– (át)szervezési programok nem beruházási költségeinek (szakmai elõkészítés,
indítás, a lakók felkészítése, berendezés) támogatására lehet pályázni.

Ezeken kezdetben csak az értelmileg
és halmozottan sérült személyek számára tartós bentlakást, személyes gondoskodást
szociális ellátás keretében nyújtó állami és egyházi intézmények – vagyis
a nagy intézetek – vehettek részt, ugyanis ezekben az években a civil
szervezetek lakóotthon létesítési programjait a Kézenfogva Alapítvány
Fészek programjának jelentõs összegû támogatása útján segítette
a Soros Alapítvány. Az utóbbi években civil szervezetek is pályázhatnak
erre a programra – a támogatott pályázók jegyzéke tanúsítja, hogy sikerrel
(ld. a Soros Alapítvány évkönyveit).

1999-tõl az érintettek
önszervezõdõ egyesületei is pályázhatnak súlyosan és halmozottan
akadályozott mozgáskorlátozottaknak létesülõ lakóotthonok indításának
támogatására. A támogatási összegek mellett 2000-ig – természetbeni támogatásként
– valamennyi nyertes pályázó szervezetbol 2-2 fõ részvételét finanszírozta
a Soros Alapítvány a Kézenfogva Alapítvány által szervezett háromhetes,
bentlakásos lakóotthoni segítõképzo tanfolyamon.

A Kitagolás program keretében,
a Soros Alapítvány eddig körülbelül 50 lakóotthon indításához adott anyagi
támogatást. Ezek között egyaránt vannak önkormányzati, továbbá egyházi
fenntartású nagy intézetek, illetve civil szervezetek által létrehozott
lakóotthonok. 2000 decemberével bezárólag, a Magyar Soros Alapítvány 183.326.000
forintot költött a Kitagolás programra és eddig mintegy 90 milliót a Kézenfogva
Alapítvány Fészek programjára. Az utóbbi program a New York-i Soros Alapítványtól
is jelentõs (50 milliós) támogatásban részesült.

A kézzelfogható anyagi támogatáson
túl talán még fontosabb az intézet-átalakítási folyamat szakmai-módszertani
elõkészítése terén betöltött szerep, az elért eredmények. Ahogyan
a Kiscsoportos lakóotthonok – A szervezés és a tartalmi munka aktuális
kérdései c. kötetben már leírtam (14. old.) a Soros Alapítvány pályázatai,
konferenciái és kiadványai, valamint a Kézenfogva Alapítvány Fészek programja
elõkészítette az 1998-ban elfogadott XXVI. törvény, a fogyatékos
személyek jogairól és esélyegyenlõségének biztosításáról ide vonatkozó
elõírásait, és megteremtette ezek megvalósításának szakmai feltételeit.
Így 1998-ban, a költségvetési forrásokból elsõ alkalommal e célra
meghirdetett pályázatok fogadókész közegre találtak, és szakmai tapasztalatok,
kiadványok és kapcsolatok is rendelkezésre álltak.

Kedl Márta

Eddig megjelent legfontosabb
kiadványok:
1. Zászkaliczky P. (szerk.) A függõségtõl az autonómiáig.
Helyzetértékelés és jövõkép a kiscsoportos lakóotthonokról. A Kézenfogva
Alapítvány és a Soros Alapítvány közös kiadványa. Bp. 1998 .
2. Lányiné E. Á.(szerk. ): Kiscsoportos lakóotthonok – A szervezés és
a tartalmi munka aktuális kérdései Soros Alapítvány, Bp. 1999.
3. Schwarte – Oberste-Ufer: LEWO, Életminoség a felnõtt korú értelmi
fogyatékosok lakóformáiban (fordította és szerkesztette: Zászkaliczky
Péter) Soros Alapítvány, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ
Fõiskola, Bp. 1999.

A harmadik kiadvány (LEWO…
) kiváló eszköz a szolgáltatások minõségének belsõ felméréséhez,
és továbbfejlesztéséhez, így jól használható a minõségbiztosításhoz.
Emellett nagyon fontos módszertani útmutató is, nemcsak a lakóotthonok,
hanem az értelmi akadályozottsággal élõ felnõttekkel bármilyen
vonatkozásban foglalkozó szakemberek számára. A Németországban kidolgozott
anyag magyar viszonyokra történõ adaptálása – ami szintén a Kitagolás
program támogatásával folyik – a közeljövõben lezárul, és az adaptált
változat is megjelenik.

Mi a sikeres pályázat titka?

Semmiképpen sem a jó ajánló,
hiszen szakmai ajánlást a kuratórium döntése alapján már 1998 óta nem
kérünk sem a Kitagolás, sem az Önrendelkezõ élet programban. Fontos,
hogy a pályázat feleljen meg a meghirdetett tartalmi és formai feltételeknek,
követelményeknek. Például csak a meghirdetett célok és tevékenységek megvalósítására
érdemes pályázni, mert az ezektõl eltérõt – bármilyen fontos,
jó kezdeményezést tervezzenek is – az alapítvány nem fogja tudni támogatni
a program költségvetési keretébõl. Lényeges követelmény, hogy a
pályázónak rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges összeggel, hiszen
másképpen nem tudja a az alapítvány által támogatott célokat megvalósítani.
Ha erre – a Soros Alapítványhoz benyújtott pályázattal közel egy idõben
– máshová (pl. a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz) nyújtott be
pályázatot, akkor csak ennek elnyerése esetén kaphat támogatást. (Ezért
hosszadalmasabb általában a Kitagolás pályázatok elbírálása a Soros Alapítványnál
a szokásoshoz képest.)

A felsorolt feltételek megléte
azonban még nem elegendõ a pályázat kedvezõ elbírálásához.
Ehhez a döntõ tényezõ a pályázati program szakmai színvonala
és megalapozottsága, aminek megítéléséhez fontos, hogy az ûrlapon
feltett kérdésekre a pályázó konkrét válaszokat adjon. Az épület alaprajzának,
illetve tervrajzának alapján pedig például megállapítható, hogy az alkalmas-e
a lakóotthoni élet színterének. Az értékelés további fontos szempontja
a reálisan összeállított költségvetés.

A tavaly elkezdett modellkísérlet
tovább folytatódik. Vannak olyan vélemények, hogy nem új ellátási forma
kidolgozását, kikísérletezését kell elvégezni. Arról van szó, hogy a támogató szolgálat(ok) koordinációját kell megvalósítani, és biztosítani kell mindenkinek
a hozzáférhetõséget. Erről az elképzelésről még folyik a szakmai vita, de aki kis, eldugott faluban él, az csak üdvözölni tudja az ilyen gondolatokat. E koordinációban a civil szervezeteknek kellene elsõdlegesen
“pályát” biztosítani, hogy õk végezzék a kliens és a szolgáltató között a közvetítést, és hogy feltérképezve a hiányokat, pótolják azokat.
Ezen elképzelés szerint két modellkísérletet lehetne elkezdeni, az egyik Budán, a másik Pesten. (a pályázatok elbírálása most van folyamatban,
a következõ Hírlevélben már beszámolhatunk arról, hogy hol, kit és milyen szolgáltatás ügyében lehet és érdemes keresni – a szerk.)
Azok, akik az előzőekben vázoltakat vallják, máson is változtatnának:
szerintük a fõvárosban is “kistérségekben” kellene gondolkodni,
tehát nem ragaszkodni a törvény szigorú, ám nem életszerû betûjéhez,
hogy 20 ezer lakosonként kell egy ilyen szolgálatot mûködtetni.
Ezt az elképzelést még nem sikerült elfogadtatni, pedig a kistérségi szemléletre
és életképes voltára nagyon jó példát adnak a vidéki városok, ahol az
élethez igazítják a jogszabályt.

Azt is jó lenne elfogadtatni, hogy a személyi szolgáltatást – pontosabb, ha azt írom: a személyi szolgáltató által végzett munkát – közhasznúnak ítéljék a munkaügyi központok. A támogató szolgálatot biztosító központok igényfelméréssel kezdenék a munkát. Hogy
mi az, amit állandóan el kell látniuk, például kinek kell naponta ebédet szállítani, ki az, aki egész napra igényel személyi segítõt, és melyek azok a szolgáltatások, amelyekre csak alkalmanként van szükség.
Egy ilyen központban diszpécserszolgálat mûködne, ahol telefonon lehetne megrendelni a kért szolgáltatást. (Jómagam ezt a szolgálatot 24 órásnak képzelném, hiszen vannak olyan magányos emberek, akik ha baj van, senkihez nem tudnak fordulni.)

*

A fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodó komplex támogató szolgálatok modellkísérleteire szóló pályázat meghívásos körben meghirdetésre került. A támogató szolgálatok
kialakítása új feladat, amellyel segíteni szeretnék a fogyatékos személyek ellátásának integrációját a meglévõ szociális, család- és gyermekvédelmi
hálózatba. A modellkísérlet kétéves idõtartamú, amely elsõ évben önálló támogató szolgálat létrehozására és mûködtetésére, meglévõ szociális intézmény feladatkörének bõvülésével létrehozott
támogató szolgálat kialakítására, a már mûködõ támogató szolgálat fejlesztésére és mûködési költségeinek kiegészítésére irányul. A
2001-ben erre 150 millió forint van, amihez még hozzájönnek a Munkaerõpiaci alap, Rehabilitációs alap foglalkoztatás elõsegítését célzó forrásai,
és a Fovárosi Önkormányzat támogatása. A modellkísérlet folytatására 2002-ben
180 forintot szánnak.

A modellkísérletre megyei jogú városi, fõvárosi területi ellátási, kisvárosi, térségi modell, területi elv érvényesítése mellett kerül sor.

Korai szekció:

1. Az óvodák nagy részében nincs biztosítva a három éven felüliek ellátása,
ezért törvénymódosításra lenne szükség.
2. Ha a szakértõi bizottság kijelöli az adott szolgáltatásokat
nyújtó intézményt, akkor hogyan érvényesülhet a szülõ szabad intézményválasztási
lehetõsége? Ez fõként Budapesten gond, hiszen vidéken korlátozott
az intézmények száma.
3. A korai fejlesztés módszertanát alaposabban ki kellene dolgozni, magát
a tevékenységet pontosabban körül kellene határolni, hogy azt csak valóban
kompetens szakemberek, team végezhesse.
4. A finanszírozási nehézségekrõl: évente egyszer (okt. 15.) kell
leadni a statisztikát, holott a fejlesztésre történõ jelentkezés
folyamatos, azaz elõre nem tervezhetõ. A normatív finanszírozási
rendszer összeütközésbe kerül azzal a gyakorlattal, ami több helyen is
elõfordul, hogy a szülõ az egyik szolgáltatást az egyik
intézménynél (pl. zeneterápia), a másikat egy másik intézménynél kívánja
vagy tudja igénybe venni (pl. korai gondozás).
5. Pontosabban kellene szabályozni a korai fejlesztést végzõk kötelezõ
óraszámát és azt, hogy ebbe mi tartozik bele. 60 perc vagy csak 45 perc
a foglalkoztatás?

Iskoláskor szekció:

2. A szociális készségfejlesztés területén nagyon fontos a segítõk
munkája, példamutatása. A szekció javaslata: a gyógypedagógiai pótlék,
mint adható kiterjesztése a technikai dolgozók körére.
3. A fogyatékos felnõttek életlehetõségei kiteljesedtek.
Meg kellene vizsgálni, hogy ez a tény, s az utóbbi években végbement változások
hogyan hatnak vissza az iskolarendszerre, a képzési tartalmak meghatározására.

4. Konzultáltak a pedagógusok önfejlesztésének, személyiségfejlesztésének
szükségességérõl, s ehhez javasolják a terápiás foglalkoztatás
hangsúlyosabb megjelenését a gyógypedagógiai szakembereknek szervezett
akkreditált továbbképzésekben.

Középsúlyosan sérültek
nappali és intézeti ellátása:
1. A következõ konferenciák ne Budapesten, hanem a régió városaiban
legyenek.
2. A két meglátogatott helyszínt példaértékûnek tartják a szekció
résztvevõi, ezeket kellene a az önkormányzatok és a minisztérium
figyelmébe ajánlani.
3. Nincs megoldva a felnõttkort elérõ értelmi sérültek nappali
és intézeti ellátása, ezért fontos lenne, ha az esélyegyenlõségi
törvényben leírtakat minden önkormányzat magáénak tudná.
4. A mindenkori kormány támogassa nagyobb mértékben a lakóotthonok kialakítását,
és fenntartásában hangsúlyosabban vegye ki részét.

Szexuális nevelés:

1. A gyógypedagógusokat képzõ fõiskola óraszámában legyen
benne a szexuális nevelés kérdése is.
2. Minden sérültekkel foglalkozó intézményben legyen felvilágosító munka
a szülõknek és a sérültekkel foglalkozó szakembereknek egyaránt.

3. A tanfolyamok legyenek ingyenesek, akik elvégezték, kapjanak errõl
hivatalos igazolást.

Foglalkoztatás szekció:

1. Az elkövetkezõ konferenciákkal kapcsolatban elhangzott javaslatok:

– ne Budapesten legyen
– legyen “bontott”: specializálódjon életkor vagy témák szerint
– a miniszteriális vendégeket ne elõadni hívjuk meg, hanem mûhelymunkára,
ahol meghallgathatják a gyakorlati problémákat, illetve válaszolhatnak
a kérdésekre.
– a szekciók tapasztalatait, kéréseit, javaslatait az ÉTA jutassa el az
állami szektor illetékes hivatalaihoz.
2. Igény lenne az oktatáson kívüli, de még nem munkaerõpiaci un.
munkaorientációs központokra. Ezekben a központokban nagyon sokféle munkát
kipróbálhatnának, és a gyakorolhatnának a munkavállalás elõtt álló
fiatalok. A központ a célzott munkákra felkészítés, fejlesztés, illetve
pályaorientációs felkészítés közben már a felnõtt élet elvárásait
közvetítené.

A rendõrség azt kéri,
hogy az SMS-vonalat kizárólag a siketek és nagyothallók használják. A
telefonhívás most még nem ingyenes, de a rendorség és a civil szervezet
is reméli, hogy a jövõben az lesz, és a szolgáltatás a 107-es hívószámon
is elérhetõvé válik.

(Forrás: Népszabadság)

Mind a korábbi, mind az új
szabályozás két esetben érinti a személy cselekvõképességét:

a) az életkor miatt: 14 év
alatt cselekvõképtelen, 18 év alatt korlátozottan cselekvõképes
a gyermek, belátási képességétol függetlenül. Nevében a törvényes képviselõ
jár el, ill. jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselõ
jóváhagyása szükséges.

b) gondnokság alá helyezéssel
– belátási képesség hiánya vagy korlátozott volta miatt. A törvényes képviselõ
feladatait itt a gondnok látja el, csak bírósági eljárás keretében kerülhet
rá sor.

A változások az utóbbi esetre
vonatkozóan igen jelentõsek.

1.) cselekvõképességet
korlátozó gondnokság alá az a nagykorú személy helyezhetõ, akinek
az ügyei viteléhez szükséges
– belátási képessége
– pszichés állapota,
– szellemi fogyatkozása vagy
– szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel ill. egyes ügycsoportok
vonatkozásában tartósan, vagy idõszakonként visszatérõen,
nagymértékben csökkent.

A korábbi szabályozás szerint
a korlátozottan cselekvõképessé nyilvánított személy érvényes jognyilatkozatot
csak gondnoka jóváhagyásával tehetett, az élet minden területén. Kivételt
a jogszabály állapított meg, pl. önállóan köthetett olyan szerzõdést,
amelybõl csak elõnye származhatott, vagy a mindennapi élet
szükségleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentõségû szerzõdéseket.
Az új rendelkezések részben fenntartják ezt az általános jellegû
korlátozottan cselekvõképességet, de másrészt lehetõséget
adnak a bíróságnak annak mérlegelésére, vannak-e olyan ügycsoportok, amelyek
vonatkozásában az adott személy – állapota alapján – képes helyes, önálló,
mindenki érdekét szolgáló döntést hozni. Ezért, ha a gondnokolt belátási
képességének korlátozottsága csak részleges, minden olyan ügyben önállóan
érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság
– ítéletében – cselekvõképességét nem korlátozta. A bíróság különösen
a törvényben meghatározott 9 ügycsoport tekintetében korlátozhatja a teljes
cselekvõképességet – de ez csak lehetõség. Mindez a gyakorlatban
jelentheti pl. a következõt: Az adott személy cselekvõképességét
a bíróság ítéletében korlátozza az ingó és ingatlan vagyonnal való rendelkezési
jog, a tartással kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala és az örökösödési
ügyek tekintetében. Ezekben az ügyekben csak gondnoka jóváhagyásával tehet
érvényes jognyilatkozatot, egyéb ügyeiben azonban önállóan dönthet.

2.) Cselekvõképességet
kizáró gondnokság alá a bíróság csak azt a nagykorú személyt helyezi,
akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota,
vagy szellemi fogyatkozása miatt -, tartósan teljesen hiányzik. Ebben
az esetben a jogalkotó nem biztosít – értelemszerûen nem is biztosíthat
-, olyan mértékû kedvezményeket az önálló döntésre, mint a részlegesen
korlátozott cselekvõképességû személyeknél. Azonban rendelkezik
arról, hogy ha a gondnokolt képes a véleménynyilvánításra, azt a gondnoknak
figyelembe kell venni, s ha kötelezettségét folyamatosan megszegi, tisztségébõl
elmozdítható.

3.) Nagyon lényeges változás,
hogy a törvény kötelezõ jelleggel írja elõ a gondnokság
alá helyezés felülvizsgálatát. Errõl az ítéletben rendelkeznie
kell, a felülvizsgálat idõpontja nem lehet késõbbi, mint
az ítélet jogerõre emelkedésétõl számított 5 év. Tehát kevesebb
lehet. A gyámhatóságnak kell a felülvizsgálati eljárást megindítania az
ítéletben meghatározott idõpontig.

A kereset irányulhat
– a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak fenntartására,
– cselekvõképességet korlátozó gondnokság cselekvõképességet
kizáró gondnoksággá változtatására,
– cselekvõképességet kizáró gondnokság cselekvõképességet
korlátozó gondnokság alá helyezésre történõ módosítására, ill.
– cselekvõképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által
önállóan gyakorolható jogkörök módosítására.

A törvény tehát itt is lehetõséget
biztosít arra, hogy figyelembe véve az idõközben bekövetkezhetõ
változásokat, az adott személy állapotának leginkább megfelelõ
korlátozásra kerüljön csak sor.

4.) A gondnokká kijelölés új
szabályai.
a) a gondnokság alá helyezett, még cselekvõképes állapotában, közokiratban
kijelölhet gondnokot a maga számára, ill.
b) gondnokság alá helyezést követõen is megnevezheti gondnokát,
ha ezek nem ellentétesek érdekeivel.
A korábbi rendelkezés szerint elsosõrban az együtt élõ házastársat
lehetett gondnokul nevezni. Most a gondnokjelölésre a gondnokoltnak van
elsõdlegesen lehetõsége, s csak ha ez nem lehetséges, kerülhet
a házastárs kijelölésre. Mindezek hiányában olyan személyt kell kirendelni,
aki a feladat ellátására minden tekintetben alkalmas. Itt a szülõket
elõnyben kell részesíteni, akik – újabb fontos lehetõség
-, végrendeletben vagy közokiratban haláluk esetére kijelölhetnek gyermekük
számára gondnokot. Csak ezután jelölhetõ ki más hozzátartozó.

A sorrend tehát:
– gondnokolt saját akarata,
– házastárs,
– szülõk,
– szülok által megjelölt személy,
– hozzátartozó,
valamint – mindezek hiányában – a hivatásos gondnok.

A hivatásos gondnok esetében
is találhatunk lényeges új rendelkezést: hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal
foglalkozó társadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott
személy is kirendelhetõ. E bekezdés fontos, új feladatot ad egyesületeknek.
A szülõk számára lehetõvé válik, hogy a fogyatékosok helyzetét,
sajátosságait jól ismerõ, és szívén viselõ emberre bízzák
szükség esetén gyermekük további sorsát.

5.) Sok keserûséget,
megaláztatást és felesleges fáradságot jelentett a szülõk számára,
hogy részletes kimutatást kellett készíteniük arról, mennyiben és hogyan
használták fel gyermekük javára annak szerény jövedelmét, juttatásait.
Holott tudjuk, annak többszörösét fordítja minden, gyermekét õszintén
szeretõ szülõ gyermeke eltartására. E tekintetben is hozott
újat a törvény, amennyiben a gyámhatóság engedélyezheti egyszerûsített
számadás készítését – kivéve a hivatásos gondnokot – ha a gondnokolt jövedelmi,
vagyoni viszonyai ezt lehetové teszi.

Összegezve: véleményem
szerint igen jelentõs, a gondnokolt érdekeit a korábbiakat jóval
meghaladó módon képviselõ és figyelembe vevõ, számára nagyobb
önállóságot adó jogszabály született. Mindez nagy felelõsséget
ró a bíróságokra, gyámhatóságokra és különösen a szakértõkre, akiknek
körültekintõ, alapos eljárása biztosíthatja, hogy az érintett személy
csak a szükséges korlátokkal, a lehetõlegteljesebb életet élhesse.
Hogy a törvény szellemisége a gyakorlatban ténylegesen megvalósul-e, és
milyen mértékben, az még a közeli jövõ kérdése. De a lehetõség
adott, amelyet az arra jogosítottaknak kötelessége érvényesíteni.

Dr. Szilágyiné
dr. Erdõs Erika,
az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének alelnöke (Forrás: Esõember)

A törvény négyféle fogyatékosság
sorol föl: látás, hallás, mozgás és értelmi fogyatékosságot. Halmozottan
fogyatékos az, aki a felsoroltak közül legalább kettõbe beletartozik.

Az ügyintézés módja: A Területi
Államháztartási Hivatal (TÁH) a sérült szervezetekkel együttmûködési
megállapodást kötött, így nem kell a kérelmezõknek a TÁH-t fölkeresniük.
(Értelemszerûen a mozgáskorlátozottak egyesületei is ügyintézési
jogkört kaptak, de nem csak a mozgássérülteknek segítenek. Bármely – a
rendeletben érintett- személy kérvényét fogadják, és továbbítják a megfelelõ
helyre.)

A fogyatékossági támogatásra
külön nyomtatvány van: Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra, ezt
két példányban kell kitölteni, ez többnyire beszerezhetõ az egyesületeknél,
ha nincs, akkor a MEP-nél, a TÁH-nál, de sok háziorvosnál is van. A kitöltött
lapokat a háziorvoshoz kell elvinni, õ is kitölt egy beutalónak
nevezett négyoldalas nyomtatványt, amit odaad a kérelmezõnek. Ehhez
kell csatolni minden olyan orvosi igazolást (zárójelentés, szakorvosi
vélemény, leletek), ami a kérelmezõ fogyatékosságáról eddig készült.
Az eredeti példányokkal kell elmenni a TÁH legközelebbi irodájába. Ott
az orvosi papírokat lefénymásolják, hitelesítik, az eredetit pedig visszaadják.
Utána pedig várni kell a TÁH értesítésére.

A tapasztalatok azt mutatják,
hogy még nincs egységes orvosi gyakorlat, a rendeletet az orvosok eltérõen
értelmezik. Ezért fontos, hogy a szakvélemény minél részletesebb, minél
“ütõsebb” legyen. Azt fontos tudni, hogy elutasító vagy a számunkra
kedvezõtlen határozat esetén is van fellebbezési lehetõség.
Ha megkaptuk az értesítést a TÁH-tól, hogy jár a támogatás, akkor le kell
mondani a felemelt családi pótlékról és (ha van) a vakjáradékról. Érdemes
számolni annak, aki felemelt családi pótlékra jogosult, mert a fogyatékossági
támogatáshoz nem kapcsolódnak olyan elõnyök mint az adókedvezmény
és a közgyógyellátás.