Beszámoló a 4. EDF
European Disability Forum Fogyatékossággal Élők Európai Parlamentjéről

December 6-án zajlott le Brüsszelben a Fogyatékossággal Élők negyedik Európai Parlamentje. A kontinens minden szegletéből érkezett küldöttek tartalmas napot töltöttek el az Európai Parlament plenáris üléstermében. Visszatekintés és képes beszámoló.

A mintegy hétszáz résztvevő között ott volt Kósa Ádám EP-képviselő meghívásának köszönhetően egy népes, 19 tagú magyar delegáció a FESZT (Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa) kötelékében, melyben Szövetségünk két fővel képviseltette magát.

A Fogyatékossággal Élők Európai Parlamentje (EPPD) egy olyan esemény, melynek főszervezője az idén alapításának 20. évfordulóját ünneplő EDF (European Disability Forum). Az EDF-et 1997-ben hozták létre annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos döntéseket a fogyatékossággal élő személyek bevonásával, valamint a politikában és a döntéshozatalban való aktív részvételen keresztül hozzák. A szervezet működésének alapja a jól ismert mottó: “Semmit rólunk nélkülünk”.

Az EPPD plenáris ülés középpontjában a fogyatékossággal élő személyek jogai álltak a politikai és közéletben való részvételre, a következő európai fogyatékossági stratégiára és az Európai Unió globális vezető szerepére a befogadó és fenntartható fejlődéssel kapcsolatban: e három fő téma köré szerveződött a nap programja.

Az ünnepélyes megnyitót az Európai Parlament (EP) elnöke, Antonio Tajani és az EDF (European Disability Forum) elnöke, Yannis Vardakastanis tartotta.

antonio_tajani

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani kijelentette: “A fogyatékossággal élők életének javítására irányuló elkötelezettségünk az európaiak értékein alapul, beleértve a szabadsághoz, az egyenlőséghez és az összes egyének társadalmi integrációjához való ragaszkodást. Ezeket az értékeket konkrét cselekvésekre kell fordítani, hogy mindenki képes legyen független életet élni, és biztosítanunk kell, hogy társadalmunk mindenkinek elegendő erőt, hátteret adjon ehhez. ”

vardakastanis

Az EDF elnöke, Yannis Vardakastanis elmondta: “A mai napon közel hoztuk az Európai Parlamentet a polgáraihoz. Az EPPD egy újabb mérföldkő az EU megválasztott képviselői és a fogyatékkal élő polgárok közötti párbeszédben. Az EDF létezésének minden pillanatában az Európai Parlament mindig is a fogyatékkal élők emberi jogainak erős és határozott védelmezője volt. Az elmúlt két törvényhozási ciklus során az Európai Parlament előmozdította és védte a fogyatékossággal élő személyek jogát az internethez, a közlekedéshez vagy a független élethez való egyenlő hozzáféréshez, valamint a strukturális alapokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos tárgyalások során megvolt az összhang az ENSZ CRPD (Fogyatékossággal élők jogairól szóló Konvenció) rendelkezéseivel.”

Az EPPD keretében a küldöttek elfogadták a 2019-es európai választásokról szóló manifesztumot amelyben felszólították az EU vezetőit: biztosítsák, hogy a közelgő európai választások teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek a fogyatékkal élők számára. A politikai részvételhez és a szavazati joghoz való jogot a CRPD rögzíti, és ezt az Unió és valamennyi tagállam – Írország kivételével – ratifikálta.

szavazzon mindenki

Azonban a valóságban több százezer fogyatékos embert Európában megfosztanak az egyik alapvető jog gyakorlásától, a szavazati jogtól. A fogyatékkal élő nők, az intézményekben élő fogyatékos emberek és az intellektuális vagy pszichoszociális fogyatékossággal élők körében még nagyobb kockázat az ilyen jellegű kirekesztettségre, jogfosztottságra.

kosa_adam

Az e témával foglalkozó szekciónak volt levezető társelnöke Kósa Ádám, aki az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának (Disability Intergroup) társelnöke is egyúttal.

A következő szekció, melynek címe is rendkívül kifejező volt (“Emberi jogok mindenkinek: előre a 2020-30-as Európai Fogyatékosügyi Stratégiáért és az inkluzív európai költségvetésért”) foglalta magában a nap egyik csúcspontját: a küldöttek ennek keretében egyhangúlag támogatták a következő időszak európai uniós fogyatékosságügyi stratégiáját.

euparl_total

Az ennek érdekében elfogadott dokumentum felszólítja az EU vezetőit, hogy fogadjanak el egy, a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos, 2020-2030-ra vonatkozó európai stratégiát, amely kiterjed a CRPD valamennyi rendelkezésére. A stratégiának magában kell foglalnia a 2021-et, mint a fogyatékossággal élő személyek jogainak európai évét.

edfkép1

Ezenkívül a résztvevők megvitatták a fenntartható fejlődési célokat (úgynevezett SDG-k) és a fogyatékossággal élő emberek perspektíváit ezek végrehajtásában. Az SDG-k közül öt közvetlenül megemlíti a fogyatékosságot: a 4. célkitűzés a minőségi oktatásról, a 8. cél a tisztességes munkáról és a gazdasági növekedésről, a 10. célkitűzés a csökkentett egyenlőtlenségekről, a 11. célkitűzés a fenntartható városokról és közösségekről, valamint a célok partnerségéről szóló 17. cél.

“Rendkívül fontos, hogy az EU hajtsa végre az SDG-ket, és tartsa be az elkötelezettséget annak érdekében, hogy senki ne maradjon le mások mögött. Senkinek sem szabad elfelejteni a fogyatékossággal élő embereket, beleértve azokat a sérülékeny helyzetűeket is, mint például a nők, a gyermekek és a fogyatékkal élő menekültek.”– mondta Ana Peláez Narváez EDF alelnök.

visentini_luca

“A szegregáció és a szegénység sokszor sújtja a fogyatékkal élőket. (…) Támogatjuk a fogyatékossággal élőket. Közös szociális Európára van szükségünk” – mondta beszédében az egyik meghívott felszólaló, Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára.

Kép forrása: ÉTA Szövetség

Az ÉTA Országos Szövetség részéről Kovács Gábor társadalmi kapcsolatokért felelős elnök és Czégé Imre Pál munkatárs vett részt az eseményen.

A nap folyamán a küldöttek elfogadták az európai akadálymentességről szóló törvény sürgősségi állásfoglalását is. A dokumentum felszólítja az EU Tanácsát, hogy teljesítse a CRPD végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit, és fogadjon el egy ambiciózus és előretekintő általános iránymutatást az európai hozzáférhetőségről szóló törvényhez (European Accessibility Act) a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztói Tanács ülésén 2017. december 7-én.

Az ezt követő általános vitában felszólalók között volt a magyar küldöttség részéről Földesi Erzsébet, aki másokhoz hasonlóan kétperces felszólalásra kapott lehetőséget. Egyebek közt elmondta:

Kép forrása: ÉTA Szövetség

“Megengedhetetlennek tartjuk, hogy ezek az alapok [az Európai Strukturális és Beruházási Alapok] olyan, 30 évre szóló beruházásokat finanszírozzanak, mint pl. Budapest leghosszabb és legforgalmasabb metróvonalának jelenleg folyó felújítása, amelyben 20 állomásból nyolc a felújítást követően sem lesz akadálymentes. (…) Javasoljuk ezért, hogy a 2020-as évet követő kohéziós politika kötelezően írjon elő egy akadálymentességet hitelesítő mechanizmust a fogyatékos emberek szervezeteinek részvételével (…) “

Szóba került másik aktuális témaként a kiváltás (kitagolás) helyzete is:

“Szintén a Strukturális Alapok támogatásával Magyarországon nagyszabású projekt indult abból a célból, hogy az elkövetkező években 10.000 fogyatékossággal, köztük pszichoszociális fogyatékossággal élő és szenvedélybeteg személy élhessen nagylétszámú intézmények helyett közösségi szolgáltatásokkal támogatott lakhatásban. A lakókat azonban számos esetben elnéptelenedő kistelepüléseken, illetve külterületen felépülő házakban tervezik elhelyezni, mely tovább erősíti szegregációjukat.
Fontosnak tartjuk, hogy a Strukturális Alapok a következő időszakban is finanszírozza az intézményi kiváltást, és ne támogasson szegregáló szolgáltatásokat. Javasoljuk, hogy az európai iránymutatások nagyobb hangsúlyt fektetessenek a speciális szükségletű, nagy támogatási igényű személyek ellátására, és biztosítsanak nyilvánosságot az e területen megvalósult jó gyakorlatoknak.”

A magyar felszólaló ezen felül felhívta a nemzetközi közvélemény helyzetét az ápolási díjban részesülők tarthatatlan helyzetére is:

“Európai szintű megoldást kell találni a fogyatékos, illetve súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek családjai szociális biztonságának megteremtésére is. E családok egyetlen jövedelme ma Magyarországon az ápolási díj, amely havonta kevesebb, mint 200 euró, a létminimum mintegy 65%-a.”

A nap zárásaként a jelenlévők még bekapcsolódhattak az “EU és a világ” elnevezésű szekció munkájába is. Itt arról hallottunk példákat, hogy az EU miként segíti a fejlődő országok különböző fogyatékossággal élő polgárait. Csak az elmúlt két évben 26 ilyen jellegű projektet finanszírozott az Unió, összesen mintegy 30 millió euró értékben.

“A fogyatékkal élő emberek támogatása nem kegy azok részéről, akik egészségesek, hanem egy eszköz ahhoz, amit mindenki szeretne elérni: ez a boldogság”.
(Josep Maria Terricabras – Európai Parlament Zöldek/EFA frakcióvezető-helyettes)

A szekciót lezáró plenáris vitában kapott szót Szilvásy Zsuzsanna (az Autism Europe Végrehajtó Bizottságának elnökeként), aki felszólalásában többek között az autista gyermekek befogadó oktatása érdekében emelt szót.

Elmondható, hogy a résztvevők egy hosszú, élményekben gazdag napon megmutatták Európának: a fogyatékossággal élők jelen vannak, sokan vannak és nem lehet figyelmen kívül hagyni a követeléseiket, elnyomni a hangjukat – Európa velünk együtt erős, velünk együtt egész.

Kép forrása: Kósa Ádám (Facebook)

Kósa Ádám EP képviselő, és a magyar küldöttség.

********
A képek forrása: ahol másképp nincs jelölve EDF (Facebook)
A fotók kattintásra nagyobb méretben megnézhetők.

Hozzászólások lezárva.